Decemberi Tipikus poszt, de szükségesnek érzem, főleg hogy havazik és szétfagytam cigarettázás közben az erkélyen.
Egyre több helyen látom barátoknál,hogy díszítik a lakást meg kis cuki díszeket raknak fel mindenhová, plusz posztoljak facebookra, milyen jó,hogy jön az ünnep. De nekem valahogy ez nem jön át.Én próbálkoztam... de semmi. Egyszerűen nem jön az áhítat meg az ihlet. Lehet mert túl tökéletes családban élek, meg minden alám volt tolva és nem tudom értékelni a dolgokat, ami koránt sem igaz, de lehet az is egyszerűen nem vagyok híve a műanyag ömlengésnek, illetve az erőltetett családi kliséknek.
Sosem szerettem ezt az ünnepi készülődéses "lázt". Valahogy nem érint meg, persze vannak "chill" percek gyerekkorom óta , mint a fenyő alá behentergés és nézni felfelé, kidekorálni a házat mert ilyenkor kiélhettem a kreativitásom, vagy anno mikor templomba jártam, jó volt együtt lógni a többi gyerekkel,emlékszem mindig kaptunk csokit , meg szerepelhettem betlehemes műsorban amit leadott a helyi tv. Igazából szépek és jók ezek az emlékek,meg a karácsonyi hagyományok, vágyaim még is önző álmokra sodornak.Mert míg kiskoromban jó volt ajándékokkal játszani addig mára semmi másra nem vágyom mint , maximum a hó 24.este essen és én autózhassak a kihalt fővárosban aztán hazamehessek a saját lakásomba és egy üveg vodkát elfogyasszak nyugiban.Esetleg megosztanám pár családi ünneplésről érkező baráttal akik szintén inkább cimborájukkal innának.Mivel nem tartom magam bunkónak és ünnep rontónak , a többi napban rendelkezésre bocsájtanám magam kis családomnak.És félre értés ne essék nem szólnám le azokat akiknek ilyenkor a család és a hagyományok a legfontosabb.Mert ha nem kifejezetten vágyom ezekre attól királynak tartom ha sül a hal,pulyka,bejgli.és szól a frankó régi,mese, komoly zene, meg valaki örömét leli ezekben. De nekem valahogy koránt sem határozza meg decemberi hónapom, nem lesz kedvem szúrós faágat kötözni és a családomnak a szeretetem az év többi hónapjában is kitudom akár mutatni.
