Egy férfinak nagyon kell az ,hogy a nőnek legyen olyan tartása ami lehetetlenné teszi hogy megszerezze.
hm...
2012.12.20. 05:40 |
MissAnn
| komment
A Lelki társ.
2012.12.17. 16:57 |
MissAnn
| komment
Az embernek eljön az életebén az aki tényleg mindig vele lesz. Nem feltétlen fizikailag hanem , ha létezik egyáltalán ilyen de lényeg ő ott van ,szóval ott belül. Lehet valakinek ez az ember az édes anyja, vagy az apukája esetleg egy család tagja ,lehet ez egy régi barát vagy szerelem. De ha ez az illető veled van és eltudsz vele tölteni pár percet akkor te azokban a percekben , még ha nem is fogod fel ,a legboldogabb vagy a világon.És a legjobb az egészben az hogy a füstös rohanó világban ez a jóság megmarad neked. Ezt nem ronthatja el a kocsma szag,az emberek ítélkezései, milyen módon kezelnek le vagy kezelsz le embereket.Őt nem érdekli mert ha vele beszélsz akkor nem üresek a szavaid.Még ha azt hiszed nem is ért meg, pont ő az aki tényleg megért.És ő az akinek a dolgait lényét te is megérted.Mert eshet közben a decemberi eső , fújhat a szeptemberi szél, hóban ülhettek egy pici padon, vele minden perc álom.Még ha voltak nehezebb idők is. Mert nincs annál csodálatossabb érzés mikor meghallod a hangját vagy meglátod. Melegség jár át és ha bánatos is vagy akaratlanul a boldogságtól fülig ér a szád.
Mert ő az aki mindig vissza csalja a mosolyt az arcodra, és bármilyen butaságot tesz te úgy fogadod el őt ahogy van és úgy szereted.És ő ugyan így néz rád.
Címkék: szeretet magány társ
December.
2012.12.04. 16:16 |
MissAnn
| komment
Decemberi Tipikus poszt, de szükségesnek érzem, főleg hogy havazik és szétfagytam cigarettázás közben az erkélyen.
Egyre több helyen látom barátoknál,hogy díszítik a lakást meg kis cuki díszeket raknak fel mindenhová, plusz posztoljak facebookra, milyen jó,hogy jön az ünnep. De nekem valahogy ez nem jön át.Én próbálkoztam... de semmi. Egyszerűen nem jön az áhítat meg az ihlet. Lehet mert túl tökéletes családban élek, meg minden alám volt tolva és nem tudom értékelni a dolgokat, ami koránt sem igaz, de lehet az is egyszerűen nem vagyok híve a műanyag ömlengésnek, illetve az erőltetett családi kliséknek.
Sosem szerettem ezt az ünnepi készülődéses "lázt". Valahogy nem érint meg, persze vannak "chill" percek gyerekkorom óta , mint a fenyő alá behentergés és nézni felfelé, kidekorálni a házat mert ilyenkor kiélhettem a kreativitásom, vagy anno mikor templomba jártam, jó volt együtt lógni a többi gyerekkel,emlékszem mindig kaptunk csokit , meg szerepelhettem betlehemes műsorban amit leadott a helyi tv. Igazából szépek és jók ezek az emlékek,meg a karácsonyi hagyományok, vágyaim még is önző álmokra sodornak.Mert míg kiskoromban jó volt ajándékokkal játszani addig mára semmi másra nem vágyom mint , maximum a hó 24.este essen és én autózhassak a kihalt fővárosban aztán hazamehessek a saját lakásomba és egy üveg vodkát elfogyasszak nyugiban.Esetleg megosztanám pár családi ünneplésről érkező baráttal akik szintén inkább cimborájukkal innának.Mivel nem tartom magam bunkónak és ünnep rontónak , a többi napban rendelkezésre bocsájtanám magam kis családomnak.És félre értés ne essék nem szólnám le azokat akiknek ilyenkor a család és a hagyományok a legfontosabb.Mert ha nem kifejezetten vágyom ezekre attól királynak tartom ha sül a hal,pulyka,bejgli.és szól a frankó régi,mese, komoly zene, meg valaki örömét leli ezekben. De nekem valahogy koránt sem határozza meg decemberi hónapom, nem lesz kedvem szúrós faágat kötözni és a családomnak a szeretetem az év többi hónapjában is kitudom akár mutatni.
Your heart beat, will be mine.
2012.11.30. 02:58 |
MissAnn
| komment
Engedd el...
Szeretnélek szeretni, de nem merlek.
Felednélek, de nem lehet.
Utunkat homály fedi, nem látom jósként a jövőt,
Türelemre tanítasz, nem várhatom, míg felnőj.
Borzongott testemen a hideg vágy, ha mondtál bókot,
Hinni benned, nevedre mosolyogni, nem tudom, mikor fogok.
Fontos vagyok neked, még ha csavarogsz is,
Ha a világ másik végén örökre maradnál is.
De a távolság elhidegít, hűvös széllel a vágyam lassan elfagy.
Nem maradsz semmi csak filcvonás rajzomban.
Akarsz majd, nem csak ágyban, szobában.
Magad módján szeretni fogsz, ebben a kicsi világban.
Nem kell testi hűség, féltékenység felesleges,
Tudom, kedvelsz, be nem vallanád, magadban olthatatlan lángra lelsz.
És ha eljön, a perc mikor kérded: tudni akarom ki vagy?
Titokban remélem arcodba nevetek miközben fölém hajolsz majd,
Nem fásult, boldog emlékként, egy rajz maradok csak a falon,
Szíved dobbanását örökké őrzi karom.
2012.Nov
Másfél hete, hogy a babám nem láttam...
2012.11.27. 15:21 |
MissAnn
| komment
Másfél hete,pont ahogy a Punnany dalolja. Bár már a nehéz részén túl vagyok de amikor az életedbe vissza esel egy buborék pukkanással , nehéz belépni a kerékbe, főleg ha abban az összes szar a nyakadba zúdul.És most nincs egy telefon hogy este nálad és kikapcsolom a külvilágot és chill. Minden nap ugyan abba a szemétbe fekszem és kelek fel.Tudod magadban, valami nincs a helyén ami idáig ott volt.És most nem a szexről beszélek ami az egész világ mozgató rugója hanem arról , hogy ha nem is vagy együtt valakivel de ha időre találsz valakit, akivel nem unalmas egy társaságban lenni és valahogy ki tudsz vele kapcsolódni ,kizárni az irdatlanul sok irritáló dolgot ami nyom egész nap, az elég fasza.És ha még a szex is jó akkor az csak hab a tortán.Nem mondom hogy megoldja a dolgokat de könnyebb elviselni és az tény.
Hát most ez hiányzik kicsit.
I can't change, but I'm here in my mold...
2012.11.25. 16:16 |
MissAnn
| komment
Önmegerősítés a mának mert a világ kegyetlen.
Nos gyökeresen nem tudok megváltozni de nem is akarok, olyan vagyok amilyen és ha így nem szeretnek akkor megyek tovább, mert ha nem is vagyok mindig boldog de én legalább szabad vagyok és bármit elérhetek.Mert képes vagyok rá.Csak csinálnom kell.És ezért most csak az arcotokba mosolygok.